2011. február 23., szerda

Reborn

Úgy döntöttem, hogy mostantól leszarom azokat az embereket, akik engem is leszarnak. Miért izguljak értül, miért foglalkozzak velük, ha ők még annyira sem képeske h annyit mondjanak: Bazdmeg. Semmi. Csak jópofizni tudnak és közben ki tudja mit mondanak a hátad mögött. De ezek a dolgok mindig kiderülnek. Előbb vagy utóbb. Mondhatnám, hogy most eldöntöttem, hogy nem bízok meg elsőre mindenkiben, de tudom magamról, hogy én ilyen vagyok. Túl hamar bizalmat adok egyes embereknek. De annióyit azért megígérek magamnak, hogy mostantól kétszer is meggondolom, hogy megbízzak-e az illetőben.

Jajj, és most én vagyok a köcsög szemét paraszt szánalmas kis csicska pózer, mert kiálltam az igazam mellet és nem hittem valakinek, aki olyat állított, amire semmi bizonyíték, sőt még ellene vannak a dolgok/bizonyítékok. De nem, neki akkor is igaza van. Neki mindig igaza van. Ő nagy és sérthetetlen, neki nem lehet ellent mondani. Hát én megtettem, és őszintén szólva nem is bánom, mert tudom az igazam és amúgyis kezdett már a t*köm is tele lenni az illetővel 8illetőkkel hogy pontos legyek).

De hagyjuk is, erről ennyit. Na bye-bye. Mér várnak rám .3

2011. február 4., péntek

Reeee~

Újra itt. Nyaa~ Tök jól vagyok. És és és imádlak titeket: Chibi, Neshi, Ai. Ti voltatok az egyetlenek, akiket egyáltalán érdekelt, h élek-e. Köszönöm <3. Ti vagytok a legjobbak. És ez ettől függetlenül is igaz :3. *bighug for everyone*
Najó, most nagyon hülye vagyok XD. Áhh, nem csak most, am is X"D.

Hmmm.... miről írjak még? .... Mondjuk, fizikaóra: na ott már baj van, ha én annyira unom magam, h pálcikaemberkéket rajzolgatok! (madj csinálok képet vmikor mert egész jó lett... kis hős pálcikaemberek nagy mintás kockákon x"D)

Najó, nem jut eszembe semmi.
Ugyh, bye~

U.I.: nagyon megszerettem ezt a számot =>

2011. január 31., hétfő

The end.

Rendben van! Megteszem amit akarsz! Légy boldog vele, mert én biztos, hogy nem leszek az. Ebben a pillanatban baszom el az egész életem, mindent amit akartam, mindent amire vágytam. Sajnálom. Sajnálom, hogy egy ilyen szar alak vagyok, aki még csak ennyire sem képes. Felfordul a gyomrom magamtól.
(és megkérek mindenkit, hogy kurvára hagyjon békén, nem vagyok kíváncsi senkire. SENKIRE!)



Már nagyon régóta le akartam fordítani ezt a számot, hát most megvolt a hangulatom hozzá :"S

(nem a legjobb, de én magamnak fordítok, és aki ismeri, az am is érti)
Nyom nélkül

Lassan elhagyom a gyenge tudatomat,
Így a lépéseim nem csapnak zajt.
Hamuvá válok, apró darabokra szóródom.
Csak ez, semmi más...
Nyom nélkül

Az érzés, hogy tisztában vagyok tudatlanságommal,
Inkább gyávaság, mint tehetetlenség.
Beférkőzik a zavart tudatom mélyére,
A tudatalattimat kérdem...
" Nem látom a jövőmet..."

Elfojod a lélegzeted a nyugodt évszakban,
Te, aki segítségre vártál, eltűntél a semmibe.
A száraz dalt nem hallod többé...
Mely kifogás nélkül sír.

A könnyeim, melyek a veszteségemért hullanak,
Addig is folyni fognak, amíg elviselem ezt a kínt.
Mint mindenki más, aki elhagyott téged,
Becsukom szemhéjaim.

A testem, ami összefonódott a spirálban,
Lassan, lassan forog.
A torkomban kérdések ezrei vannak, melyek olyanok mint a tövisek;
Kérdem, " Mit tudok megmenteni?"
A jövőm a szemem előtt pusztul el...

Elfojtod a lélegzeted a nyugodt évszakban,
Te, aki segítségre vártál, eltűntél a semmibe.
A száraz dalt nem hallod többé...
Mely kifogás nélkül sír.

A sűrű köd, mely meggátolja, hogy megoldódjon
Tehát a létezésed bizonyítéka, hogy nem szórom el...
Ha ez a dal elérne téged,
Valószínűleg úgy gondolnád, álszent.

Elfojod a lélegzeted a nyugodt évszakban,
Te, aki segítségre vártál, eltűntél a semmibe.
Az emelt hangomat már nem tudom visszavonni, így te már nem hallod többé...
Rájöttem, hogy ez az én bűnöm.


.... mialatt lefordítottam, megnyugodtam valamennyire. Találtam megoldást is arra, hogy annyira nem menjen minden a "kukába".
Ennyi.

2011. január 24., hétfő

Tadaimaaaa~

Huhh, de rég jártam itt O_O De nem fogom bepótolni, hogy mi történt tavaly *a lustaság nagy úr x"D*

Szerdán voltam MUCC-ön. Hihetetlenül jó volt *-* És megszereztem Yukke pengetőjét <3. (<3Chibi<3Saki<3Ro<3Rika<3Yume<3)


Pénteken volt a szalagavatóm. Öhm... nem izgatott túlságosan x"D. De jó túl leni rajta^^

Tegnap kimentem OZ-ra, jegy nélkül... egy ideig álltunk a ruhatárnál Ai-val és néztük a koncertet, időnként Hiro kijött hozzánk. Végül bejutottunk jegy nélkül *-*. Nagyon jó volt! Sikerült megfognom Tamát *q*. És és és Yatsu "ajándékával" kaptam láírást is *-* <3
Oh, és még mielőtt mi bementünk (de a tömeg már elment) lefényképeztük és le is videóztuk Tamát sminkelés közben *elvoltak* X"D.

Csak, hogy menjen valami, bekapcsoltam a TV Asahit.... de bassz, ezen több reklám van néha mint nálunk a TV-ben O_O

Más téma. Miért van az, hogy néhány ember megpróbál lebeszélni az álmomról? Igen, nehéz megvalósítani és én sokszor adom föl a dolgokat, de azok mind csak futó vágyak. De ez már évek óta az álmom, szinte már az életem. És nem fogom föladni!


Kicsit megint más: Ai-nak végre elmondtam mindent amit gondolok róla. A jót is és a rosszat is. Azt mondta nem haragszik. Remélem tényleg nem. Úgy gondoltam, ahhoz, hogy a barátom legyen el kell mondanom őszintén, hogy mit gondolok és nem hazudozni, kibeszélni stb. És ezt mindenkinek ajánlom. Másként nem nevezheted magad a barátjának.

Majd megpróbálom rávenni anyát, hogy elmehessek NG-re. Most nagyon akarok menni. Inkább arra, mint NS-re most.

Na, azt hiszem megyek tanulni TT_TT.
Bye-bye.
Remélem lesz erőm írni máskor is, és nem csk hónapok múlva.